A városról

Tapolca

Tapolca a Balaton-felvidék nyugati szélén, a Tapolcai-medence közepén helyezkedik el. A várost körülölelik a Tapolcai-medence bazalthegyei. Lakossága 16.960 fő. Először 1182-ben említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetű nevét valószínűleg az itt fakadó meleg vizű forrásokról kapta. II. András király 1217 körül Turul ispánnak adományozta a területet, ekkor a neve: Turultapolcza lett. Az ekkor épült kúria és román stílusú templom nyomai máig megmaradtak. Mezővárosi rangját 1871-ben elvesztette, ennek ellenére gyorsan fejlődött.

A város fejlődése különösen a XIX. századi vasútépítkezések után indult meg. 1891-ben megépítették a Tapolca–Sümeg, 1903-ban a Tapolca–Keszthely és 1909-ben a Tapolca–Budapest vasútvonalat, ami nagy jelentőségű volt a város polgárosodásában. Számos közintézmény települt ekkor a városba, ami járási székhely lett. A környék földrajzi elhelyezkedése is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a város fejlődni tudjon. A környéken kialakított szőlőültetvény telepítések is elősegítették a fejlődést. Tapolcán ekkor 25 nagykereskedő tevékenykedett, akik közül 15 a bor kereskedelmével foglalkozott. Elvesztett városi rangját 1966-ban kapta vissza. Ekkor települt ide a környező bauxitbányák igazgatósága, s még ebben az évben a bakonyi bauxitbányászat központja lett. Ekkor a város fejlődése új lendületet vett, kiépült az Y-házairól ismert Bauxitváros lakóterület, új üzemek épültek, (pl. bazaltgyapot-gyár), szélesedett a kereskedelem, kiépült az iskolahálózat, és közművelődési létesítményeket hoztak létre. Ekkor a város a Balaton-felvidék jelentős ellátásszervező kisvárosává vált.

Nevezetességei

A Tavasbarlang:

Teljes hossza 3280 méter, mélysége a bejárattól számítva 16 méter. A barlangot a mészkő repedéseibe bejutó víz alakította ki. A barlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, Tóth Pál pékmester telkén. 1912-ben elkészült a villanyvilágítás, és a barlangot megnyitották a látogatók előtt. A barlang a Nyirádon folytatott bauxitbányászat vízszintsüllyesztése miatt sokáig vízmentes volt, és le volt zárva. A bányászat befejezését követően a karsztvíz szintjének helyreállítása után egy szakasza csónakkal ismét bejárhatóvá vált, és újra megnyitották az idegenforgalom előtt. A Tavasbarlang nagy része víz alatt van, nem látogatható.

A Kórház-barlang:

Teljes hossza 2850 méter, mélysége a bejárattól számítva 14 méter szárazon, víz alatt 36 méter. A barlangot a kórház területén a tüdőpavilon építésekor, 1925-ben fedezték fel. A barlangot klímájának különlegessége miatt gyógyászati célra használják, megalapozva Tapolca gyógy-idegenforgalmi szerepét. A barlang nem látogatható, feltárása és kutatása jelenleg is folyik.
2010. november 26-án két újabb barlangi tavat fedeztek fel Tapolcán a Berger Károly-barlangban, melyek átmérője 23 illetve 30 méter, így jelenleg ezek Magyarország legnagyobb vízfelülettel rendelkező barlangi tavai.