A Horthy-korszak népszerű, mégis méltatlanul elfeledett írója ezer szállal – vagy inkább fürt szőlővel – kötődik a Balaton északi partjához. Az író születésének 150. évfordulója alkalmából Badacsonytördemic-Lábdihegyen Herczeg Ferenc emlékévvé nyilvánították a 2013-as esztendőt, melyben különböző programokkal, többek között egy nemrég megnyílt tárlattal emlékeznek a falu egykori lakójára.

Nemes-Tördemic és Herczeg Ferenc „találkozására” 1929-ben került sor. Az akkor már ismert, elismert alkotót vonzotta a Balaton, különösen a térség szőlő- és borkultúrája. „Mert az én szülőhazámban csak az megy megsüvegelendő ember számba, akinek rendesen megkapált szőlője van. Mivel a verseci hegyen bajosan építhetek magamnak présházat, tehát a Balaton körül kereskedtem” – áll a birtokvásárlás körülményeire, szándékára vonatkozó visszaemlékezés az író későbbi memoárjában.
Tehát nem csak a művész számára oly fontos nyugalmas légkör, hanem a kiváló bortermő vidék adta lehetőségek is csábítóak voltak Herczeg Ferencnek akkor, amikor a Tapolcai-medencében keresett menedéket. Az író a meglévők mellé újabb házakat emeltetett a mintegy kettő hold területű birtokának tövébe, ahol később saját terméséből készült borral teli hordók sorakoztak pincéjében – címkézett, saját készítésű italai, illetve egy helyi kádár (az egykori Herczeg birtokot ma magáénak tudó hölgy rokona) által gyártott, monogrammal ellátott boroshordói mellett a lábdihegyi terület is a herczegi hagyaték napjainkban fellelhető részét képezi.

Vollmuth Péter, Badacsonytördemic polgármestere a következőket mondta az írófejedelemről: „Egyelőre kevés ember számára ismert, kivételes tehetségű íróról van szó, aki rengeteget tett e vidékért – egyebek mellett az ő érdeme (is) a Badacsony-hegyi bazaltbányák megszűnése, elég, ha azt említem, hogy a témában több publikációja jelent meg korabeli, országos hírű lapokban (többek között ezek is megtekinthetők a nemrég nyílt kiállításon – H.Sz). Megmutatta, hogyan kell működni egy korszerű szőlészetnek, és elévülhetetlen érdemei vannak a badacsonylábdihegyi strand kialakításában is, melynek örökös tagjává választották. Felbecsülhetetlen értékű szellemi/kulturális hagyatékának minél szélesebb körökhöz való eljutását rendkívül fontosnak tartom, tartjuk mindnyájan községünkben.”

A második világháború utáni gondterhes időkben Herczeg Ferenc pályája is kettétört. Horthy Miklós személyes jó barátja (a kormányzó több ízben járt vendégségben a balatoni rezidencián) „némaságra” ítéltetett, a hatalomra törő új rendszer nem nézte jó szemmel – például - a Revíziós Liga élén betöltött korábbi pozícióját. Az ellehetetlenítés hatására kényszerült tördemic-lábdihegyi „mintagazdaságának” eladására – 1946-ban, megközelítőleg 1200 aranykorona ellenében vált meg imádott területétől, melyre azóta is „vigyáznak”. A ’80-as években történt kisebb tűzvész okozta károkat leszámítva napjainkban is régi fényében tündököl Herczeg Ferenc valamikori birtoka, melynek helyét ezen év februárja óta emléktábla jelöli.

Az írófejedelem a közeli Tapolcán is több ízben járt

Az emléktábla felavatása volt egyébként a megemlékezés évének első mozzanata. Az önkormányzat, és civil szervezetek jóvoltából megvalósuló elképzelést követte az író budapesti nyughelyének (a 94 esztendősen, 1954-ben elhunyt Herczeg a Farkasréti temetőben térhetett örök nyugalomra) meglátogatása, majd a már többször emlegetett tárlat nyitása, ahol láthatjuk akár az írófejedelem több egykori – eredeti – használati tárgyát, bútorait, kordokumentumait is. A jeles évforduló tiszteletére – Vollmuth Péter ötlete nyomán – sorszámozott, országos szinten mindössze 300 példányt számláló borkülönlegesség készült a Borbély Családi Pincészet gondozásában, badacsonyi szürkebarátból. Fontos tudnivaló, hogy az ital kereskedelmi forgalomban nem érhető el, kizárólag a kiállítás helyszínén megvásárolható – „csomagban” azzal a könyvvel, melyet az alkalomra saját munkákból, egyedi felvételekből állított össze Ludwig Emil és Tóth Tibor.

Badacsonytördemic-Lábdihegy nem hagyja veszni egykori lakójának emlékét. Herczeg Ferenc tiszteletre méltó közéleti-irodalmi tevékenysége olyan értékes hagyaték, melyet vétek lenne nem megosztani – hiba volna nem felfedezni, megismerni értékeit.

Felhasznált és idézett források: Ludwig Emil-Tóth Tibor: Badacsonytördemic-Lábdihegy és Herczeg Ferenc öröksége (2013) és a kiállításon készült fotók.