Császár László polgármester felvezetőjében elmondta, hogy 3 képviselő megkeresése alapján hívták össze a testületi ülést. Augusztus 16-án a megye felajánlotta a fúzionálás lehetőségét a megyei kórházzal, ha a város is egyetért. Megköszönte a lehetőséget, de mint mondta, sok még a bizonytalanság a Semmelweis tervvel kapcsolatban, ami nagyban meghatározza majd a kórház jövőjét. A Semmelweis terv alapján ugyanis államosítanák a megyei- és az olyan városi kórházakat is, mint a tapolcai. Az anyagban olvasható, hogy a tapolcai kórháznak helye van a tervezetben, de nem tisztázott, hogy miképpen. Szeretné a város, ha lehetne aktív ágyas osztálya a jövőben is, ehhez viszont jó volna a fúzionálás a megyével, ezt azonban a terv életbe lépése előtt meg kellene tenni. Sajnos nagyon kevés az információ, 100%-os garanciát adni senki nem tud arra, hogy mi lehet a jó megoldás. A polgármester elmondta, hogy Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Cholnoky Kórház igazgatója, a Kórház Szövetség elnöke minisztériumi szintű tárgyalásokat folytat, ahol elhangzott az egyesítés lehetősége, amelyet a döntéshozók elképzelhetőnek tartanának. Végül azt javasolta, hogy döntést ne hozzanak az ülésen, mert jelen pillanatban nincs is konkrét választási lehetőség a témában. A döntési kompetencia nem a helyi önkormányzat kezében van.
Jelenleg futó TIOP pályázaton, amelyen 560 millió forintos fejlesztésre van esélye a városi kórháznak, jók a kilátások. Ez konkrét irányt mutathat a jövőt illetően-tette hozzá.
Elsőként Lévai József képviselő szólt hozzá. Úgy gondolja, mondta, hogy a bizottsági ülésen tartalmas vita zajlott, tehát nem volt hiábavaló összehívni a témában a testületet. Hozzátette, hogy a minisztériumi szintű tárgyalásokon partnerként kell jelen lenni. A következő 2 hétben kell a döntést meghoznia a városnak a "hogyantovábbról", mert utána közigazgatási változások lesznek, a kórházak állami kézbe kerülnek.
A megye felajánlása szerinte inkább diktátum, amelynek megvannak a veszélyei. A döntés nem a mi kompetenciánk- mondta. Ő a másik utat javasolja. Nézzük meg, hogy mi volna, ha megmaradna a városnak a kórház a Semmelweis terv életbe lépéséig. Mint kiderült nem kell számítani bezárásra, mert funkciót szánnak neki a jövőben is. Úgy gondolja, hogy határozatba kellene foglalni, hogy a megye ajánlata mellett, a város is gondolkodik a fenntartáson. Arra kell kérni a kormányzatot, hogy az ellátási területen élő 50-60 ezer embernek biztosítsanak biztonságos lehetőséget és jogot arra, hogy időben megfelelő intézménybe kerülhessen, ha megszűnne az aktív kórháza.
Például a mentőszolgálat megerősítésével. Elsődleges szempont kell legyen a 200 kórházi munkahely megmentése. A megyei önkormányzat felajánlásához még annyit fűzött hozzá, hogy túl korán került nyilvánosságra a megye ajánlata, ez rossz fényt vet az önkormányzatra.
Tényként látták közölni a sajtóban azt, amiről a helyi testület sem tudott. Ezért határozatot javasolt megfogalmazni, amelyben sértőnek titulálja az ajánlatot, amely az önkormányzat autonómiájába szól bele.
Császár László polgármester szerint nem sértő az ajánlat, inkább megköszönte a segítő kezet. A munkahelyek megőrzése nem volt soha kérdés. A Semmelweis terv sok lehetőséget biztosít kistérségi kórházként. Nem minden áron az aktív ágyak felé kell tendálni. A lényeg, hogy a térképen maradjunk – mondta. Ez lehet nappali kórház, rehabilitációs kórház szinten. Sajnos információ hiányban szenvedünk, ami bizonytalanná teszi a végleges állásfoglalást-tette hozzá. Bízik abban, hogy a testület szeptember 16-i ülésére már lesz elegendő tudásuk ahhoz, hogy jó megoldás születhessen.
Több hozzászólásból is az derült ki, hogy még az is bizonytalan, hogy a Semmelweis terv miképpen említi a tapolcai kórházat. Császár László polgármester szerint Rácz Jenőtől származó információ alapján a kórházat a "nem aktív" jelzővel illették a tervben, de Koppányi Ferenc képviselő ezt nem látta kiolvasni belőle. A kormány kezében van a megye és a város is- mondta, majd hozzátette, hogy a Semmelweis terv egy jó program, amelyben szerinte városi 1-es szintű kórházként van jelen a tapolcai intézmény. Ez azt jelenti, hogy az itt élőknek joga van a kórházi ellátáshoz. Nekünk azt kell képviselni, hogy ha megszűnne a kórház, akkor az az idegenforgalmat nagyon negatívan befolyásolná, mert szezonban több mint 100 ezer ember maradna
ellátatlanul- szögezte le.
Dr. Csonka László sebész, korábbi önkormányzati képviselő szerint a kistérségi kórház a Semmelweis tervben nem kórház. Kórház az, ahol van szülészet, sebészet, belgyógyászat. Ennek a kritériumnak már most sem felelünk meg. Majd hozzátette: az inaktívvá válás a gyors halál, a megyéhez kapcsolódás a lassú halál. "A testület nincs abban a helyzetben, hogy feltartott kézzel menjen a vágóhídra. Harcolni kell.
Képviselni kell, hogy egy negyedévig itt százezreket kell ellátni." Ha például megszűnik a sebészet, akkor a nyári átlag 25 fős éjszakai betegforgalmat el kell innen mentőztetni. Erre azonban nincsen kapacitás, hiszen a helyi mentők átlagban csupán három alkalommal tudnak vonulni egy éjszaka - mondta.
Lasztovicza Jenő, a megyei önkormányzat elnöke elmondta, hogy a döntés azért született, hogy segítsenek. Majd hozzátette, hogy szeretné eloszlatni a kételyt: nem szűnik meg munkahely a kórházban. A megyének is fontos, hogy az intézmény megmaradjon. Ha Tapolcán nem lenne kórház, akkor a betegállomány elvándorolna Zalába, Ajkára. Ma már olyan vizsgálatok vannak, hogy szinte megfizethetetlenek a műszereik.
Minden kórházban nem lehetnek meg ezek a finanszírozhatatlanul drága felszerelések, amelyek a pontos diagnózis felállítását szolgálják.
Erre lenne jó a fúzió, amely nem más, mint előre menekülés. Szerinte aktív részleggel kellene a kórháznak működne, mert ez előnyös szakmailag a tapolcai kórháznak és a megyének is.
Nagy volt a fölháborodás akkor, amikor a szülészet megszűnt – emlékeztetett. Nem akarják, hogy inaktív legyen a kórház, ez nagyon rossz fényt vetne a város és a megye vezetésére is- mondta.
Nem mindenben értett egyet ezzel Dr. Flórián Csaba, a Dr. Deák Jenő Kórház igazgatója. Szerinte nem kell félni a kistérségi kórházként való továbbműködéstől. Ez ugyanis biztosítja többek között a sürgősségi és járóbeteg ellátást, a szűrések elvégzését, a krónikus és kúraszerű ellátást. Úgy vélte, hogyha telephelyként működik tovább a tapolcai kórház, akkor a járóbeteg ellátás is veszélybe kerülhet. A másik veszély pedig, ami reális ebben az esetben az, hogy a máshol hiányzó szakembereket Tapolcáról pótolják. Dr. Flórián Csaba államosítás párti, mert szerinte elképzelhetetlen, hogy ellátatlanul hagynának egy ekkora területet. Az államosítás bekövetkeztével azonban sem a megyének, sem a városnak nem lesz beleszólása a folyamatok alakulásába.
A hosszú vita után végül a testület a módosító indítványokat nem, a beszámolót azonban egyhangúlag fogadta el azzal, hogy folyamatos tájékoztatást kapnak a témában folytatott polgármesteri tárgyalásokról és a következő testületi ülésen ismét napirendre tűzik a kórház ügyét.